A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csányi család. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csányi család. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. február 28., vasárnap

Portré Maneszes Márton, Kántor magyarszováti prímásról

Egy kicsit a nagyapám (és egy lassan eltűnőben levő világ) emlékére is:


Papa és a "banda", akikkel együtt zenéltek a környékbeli bálokon. /A képre kattintva nagyobb méretben megnézhető/ (Balról a második: Lestár Gábor, aki, ha jól tudom, papa unokatestvére) A kép valamikor az 1950-es, vagy '60-as években készülhetett.


Papa: Csányi Gábor (1909-1994 Móricgát-Szank)

*

 "Rabja vagyok az életnek": Portré Maneszes Márton, Kántor magyarszováti prímásról.

 

2016. február 26., péntek

Újabb információ a Csányi család történetéhez!

Ez egy viszonylag újabb felfedezésem, amivel lehet, hogy megtaláltam a mi Csányi családunk eredetét!

Ennek a családnak az eredete kb. még 100 évvel messzebbre vezethető vissza, mint a Zala megyei Csány(i) családé, amelynek az őse "Hadolt vagy Haholt orlamündi német gróf... 1162. Meissenből hivta be IV. István a krónika szerint, valószinübb azonban, hogy a krónika összetévesztette Vak Béla fiát III. Istvánnal." lásd itt

Ez egyelőre csak feltételezés; mégis mivel ez a terület (Abaúj-Torna vármegye) közelebb található Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékhez, ahonnan a Csányi család egy része kb. az 1700-as évek közepe táján Kiskunfélegyházára, majd később Móricgátra költözhetett, nagyobb esélyt látok arra, hogy a családunk története ide vezethető vissza.

Ez pedig :

"A bernáthfalvi Bernáth család története.

A Bernáthfalvi Bernáth család Abaúj- Torna vármegyéből származó család, melynek előbbi neve Gechei, Bernáld, majd Bernaldfalusi volt.
Nevet adott a megye Bernáthfalva helységének, melyről viszont később a család vette előnevét.
A család Vid-től származik, aki a Gutkeled nemzetségből való volt. A Gutkeled nemzetsg századokon át vezérlő férfiakat, sőt fejedelmeket is adott hazánknak.

Vid, akit Salamon király a nem többi tagjai felett kitüntetett, 1055-ben már Bács vármegye ispánja volt. 1074-ben a Mogyoródnál vívott csatában elesett. Innét száz évig semmi írásos nyomát nem találtuk a családnak.
Az ősrégi Gechei család, melytől a Mindszenti és a Csanyi család is származik, a XVII. századig élt.
Gechei Urozlán (Oroszlán) fiai közül, egyiknek Bernáld nevű utóda volt, ki birtokának a Bernaldfalu és utódainak a Bernaldfalusi nevet adta.

1563.október.3.-án Bernáth András fiai: Bereczk, János, István és Lukács új adományt nyertek Bernátfalvára, melynek már őseik is birtokában voltak, és új címert. Az adományozottak atyja Bernáth Andrástól és testvére Ferencztől származott és szaporodott el a család."

Az információ forrása:
A bernáthfalvi Bernáth család honlapja: http://thomas-sz.com/web_adel/bernath_de_bernathfalva/csalad.html
További információ itt:
http://users.atw.hu/bernath/
http://www.ermihalyfalva.ro/hirek/Kevesbe-ismert-csaladtagok-a-Bernath-csalad-ermihalyfalvi-agabol
http://mek.niif.hu/04700/04750/html/799.html

2009. szeptember 19., szombat

A Csányi család eredete

A második legkorábbi nyom a Csányi családról, pontosabban a Zala megyei Csányi család őseiről a XII.-XIII. századból ered... 

Az itt található néhány bejegyzés a Zala megyei Csányi család őseiről, és néhány, másik Csányi nevű családokról szól.


Buzád
-nemzetség alapítói Hadolt vagy Haholt orlamündi német gróf ivadékai Hadolt Buzád bán és Arnold. Ősüket 1162. Meissenből hivta be IV. István a krónika szerint, valószinübb azonban, hogy a krónika összetévesztette Vak Béla fiát III. Istvánnal. A nemzetség tulajdonképeni megalapítója Buzád pozsonyi főispán és bán.

Négy fiu atyja volt már, midőn aszkéta hajlamait követve, a domonkos-rendiek közé lépett s 1241. Pesten az oltár előtt várta be a tatárokat, akik lemészárolták. Őt már Bánffy Buzád név alatt említi a történelem, fiai (ifjabb Buzád mester, Csák bán s tárnokmester, zalai és nyitrai főispán, Lancret és Trisztán) azonban a Szabari- Csányi- és Hahóthy-családokat alapították, ellenben az alsólendvai Bánffy-család alapítója az ifjabb Haholt-ágból származott; ezen Haholt, Buzád bán unokatestvére, 1237-39. Vasvármegyei főispán volt, fia István (1267-94) pedig tótországi bán és borsodvmegyei főispán.

Ennek az Istvánnak a fia Miklós, az alsólendvai (zalamegyei) várnak építője, csak a XIV. század elején vette föl, mint bán fia, a Bánffy nevet s ő alapította az alsólendvai Bánffy-családot. 1347. már ő maga is Tót és Horvátország bánja s jóval előbb (1324-től) Zala vmegye főispánja volt.

A B. nemzetség harmadik ágát I. Buzád fia Arnold (megh. 1234 előtt) alapította, kinek 3 fia volt: Ponith (1230-72), bán és zalai főispán, II. Arnold (1224-39) zalai főispán és Keled (1234); Ponith ága kihalt fiában, Jakab (megh. 1309 előtt) étekfogó mesterben, ifj. Arnold és Keled ágazata a XIV. század közepe táján enyészett el. V. ö. Wertner: Magyar nemzetségek, I., 147-172, 324. II. 422.

Buzád
Árpádkori népies magyar személynév a Buza névből képezve, ma már elavult s csak néhány szóban található (minők: kicsid, apród, rövid, a székelyeknél a középfokban röv-ebb), de régi személy- és helyneveinkben gyakran használt kicsinyítő -d v. -di képzővel.

Haholt
vagy Hadolt ivadékai, a Bécsi Krónika szerint szt. István idejében jöttek Magyarország ba s ők alapították a Buzád-nemzetséget (l.o., IV., 31.)


Hahót
(Felső-), kisközség Zala vármegye pacsai j.-ban, (1891) 1172 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - H. benedekrendi apátságát szent Margit vértanu tiszteletére a Hahold nemzetségéből való Buzádfia, Arnold comes alapította s lapítását, utódainak kérésére, 1234. II: András király is megerősítette. 1270. azonban Arnold comes fiától, Miklóstól, hűtlensége miatt egyéb jószágokkal együtt a monostor kegyuraságát is elvette és azt Ponich bánnak ajándékozta. A kegyuri jogot a XVII. sz. óta királyaink, végre 1772-től a tolnai Festetics grófi család gyakorolta, s összecsatolta a keszthelyi plébániával.


/Forrás: Pallas lexikon?/

******************************************************************************


Csák vonala.
a) I. Csák (bán).
II. Buzád bán fia; legelőször 1234-ben merült fel; tizenkét éven át nem hallunk róla semmit; 1246-ban Zalamegye főispánja.* 1256-tól 1259-ig királyi tárnokmester és zalai főispán;* 1259-ben – ámbár Mária királynétól azelőtt a zalamegyei Kéménd-et kapta,* – István ifjabb király szolgálatába lépett, a mennyiben ez évben István pohárnokmestere* s e minőségben tőle kitünő szolgálatai elismeréseül Horyg várát a hozzátartozó Myltumberg és Saxumfeldet kapja. 1260-ban Zalamegye főispánja és István tárnokmestere.* 1259-ben István zászlaja alatt részt vett az osztrákok és a bolgárok elleni hadjáratban, az előbbiek ellen különösen Léka vár védelmezésénél tünt ki.* 1261 szeptember 2-ikán «bán» (bánságát azonban nem ismerjük) és megint IV. Béla kegyében áll, kitől nevezett napon a somogymegyei Ors-ot kapja;* békés viszonya azonban nem tartott sokáig, mert a Béla és István között kitört viszályok alatt megint csak István pártján látjuk; egyik ütközetben fogságba is került.* 1265 november 30-ikától 1268-ig báni czimmel Zalamegye főispánja;* 1269-ben nyitrai főispán,* ez az utolsó róla szóló hir. Halála évét és házassági viszonyait nem ismerjük. II. Csák, Dénes, Miklós, IV. Buzád és Frigyes nevű fiakat hagyott maga után.

f) II. Csák.
I. Csák öregebb fia, 1266-ban orbászi főispán, mely minőségben 1269-ig találjuk*; 1272 szeptember 3-án csak «Csák mester» néven szerepel.* Részt vesz 1274 óta fivéreinek összes közös akczióiban; utoljára találkozunk vele 1309 október 10-ikén.* Halálozási évét nem ismerjük.
Fiairól már 1360 augusztus 26-án tesznek ugyan említést, de meg nem nevezik;* csak egy 1365 deczember 9-ikén kelt okiratból kitünik, hogy Egyed és Péter a nevük; akkor már Egyed fiai János és László és Péter fiai János és István a «Csányi» néven szerepelnek.* Egyed fiait Jánost és Lászlót ismerjük még 1368-ban is.*
Miután I. Csák utódai a «Csányi» családot alapították, most már Buzád bán többi fiaihoz térhetünk vissza.

/Forrás: TURUL: 1898/1 /

******************************************************************************


Csányi.
Czímeres nemeslevelet 1674. jul. 20. Cs. Lőrincz, István s ennek fia András, továbbá András nyertek. Kihirdette 1675. Hevesm. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor ezen megyében igazolják nemességüket István, János, Mihály és Lajos. – Vö. Orosz 46.

Csány (rugonfalvi).
Nemességet Báthory Zsigmondtól 1589. máj.7. Cs. Máté nyert. (Gyfv. LR. II/520. és K.-Küküllőm. lt.) – Vö. Sándor13.; Pálmay: Udvarhely 51.

Csáni (ujtordai).
Czímeres nemeslevelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. Cs. János és társai nyertek. – Czímert s egyéb adatot l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Csány.
Czímeres nemeslevele 1638. jun. 9. kelt. (Ol.: 941/1906.) – Vö. Siebm. pk. 32.

Csány (székelyudvarhelyi).
Nemességet I. Rákóczy Györgytől 1648. márcz. 28. Cs. Mihály kapott. (Gyfv. LR. XXIII/62.)

Csáni.
Czímerpecsétjét l. Siebm. erd. 137.

Csányi (csányi).
Zalamegyei, régi birtokadományos család, mely később Somogy és Vasmegyékbe is átszármazott. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Baranyamegyében László, Somogymegyében Imre, Ferencz, Vasmegyében György és László s Zalamegyében Ferencz, György, László és Imre fordulnak elő az igazolt nemesek között. A családnak a Nagy Iván által (III/96–7.) adott leszármazásából a következő adataokat közöljük: > (Lásd: Kempelen)

Csány (kövesdi).
Erdélyi család. Donátiót 1585. nyert. (Gyfv. LR. I/290.) – Vö. NI. III/98.; Pálmay: M.-Torda 33.

Csányi (mándi).
Birtokadományt nyert 1582. és 1590. Szatmármegyében. – Vö. NI. III/98.

Csáni (mezőcsáni).
Kihalt erdélyi család. (NI. III/98.)

Csáni (székelyudvarhelyi).
Nagy Iván szerint (III/98.) erdélyi család.

Csányi.
Nemességét Sámuel (Borsodm.) 1815. jul. 14. legf. helyen igazolta. (LR. LXIII/757.)

Csányi.
István (Szabolcsm.) nemessége 1808. szept. 16. legf. helyen igazoltatott. (LR. LXII/869.)

Csányi.
Czímerpecsét Pestm. lt.-ban. (Kősz. 64.)

Csányi-családbeliek.
Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szabolcsmegyében István, Szatmármegyében pedig István igazolták nemességüket.

Csányi, l. Fekete (szatmári).


/Forrás: Kempelen: Magyar nemes családok/

******************************************************************************


Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com

2009. június 24., szerda

A Csányi és Lestár családról

A következőket "Orosz Ernő: Heves és Külső Szolnok vármegye nemes családjai" c. könyvében találtam...

Csak sejtem, hogy ők is a családhoz tartozhatnak, mivel kb. azon a területen éltek, ahonnan az őseim is az Kiskunságra költöztek, úgy az 1700-as évek közepe táján... Ennek még utána kell néznem, de addig is legyen itt azok számára is, akiket még ezek a családok érdekelhetnek.


"Csányi. Cs. Lõrincz és István, ennek fia András, továbbá András 1674. évi jul. 20-án czímerlevelet nyertek, mely 1675. évben lett kihirdetve. 1709. évben, majd az investigatio alkalmával 1724. évben István pásztói lakos igazolja nemességét (1709. év 486. neje), ennek Mihály nevü fiától (sz. 1758.) származott unokája Mihály, ki Sátára költözik, 1799. évben bizonyságlevelet nyer. (1799. év 498. sz. 592. jkl.)

A család egyes tagjairól hézagos adataink:

Lajos 1769. évben házasságot kötött Országh Juliával, besenyõi Szabó János özvegyével. (1783. év pp. 2298. Ab. sz.)
1774. évben él Lõrincz és neje Domsics Borbála, ezek gyermekei pedig Alajos László, Lõrincz és Anna (Ludányi Ferenczné) 1819. évben szerepelnek s Pásztón és Szentjakabon voltak birtokosok. 1778. évben István és János testvérek pásztói lakosok. (1819. év pp. 26. sz.)
János 1816. évben végrendelkezik pásztói, muzslai, szentjakabi javairól; gyermekei János és Teréz, Nagy Jánosné. (1822. év pp. 31., 32. sz.)"


"Lestár vagy Lenár. Eredeti neve Török volt s III. Ferdinandtól 1648. évben nyerte Hevesmegyében kihirdetett armalisát. A nemességszerzõk: Török Gergely, neje Magos Dorottya, fia István, fivére Pál, ennek neje Borbás Zsófia, fia Boldizsár, másik fivére András, ennek neje Anna, fia Demeter, harmadik fivére Mihály, ennek neje Kovács Dorottya s fia János voltak. Verpeléten laktak 1699. évben Lestár András, az 1724. évi investigatió idején Ferencz. A családnév átváltozása nincs felvilágosítva. (1725. év 177. sz.)"

2009. március 14., szombat

"Nem vagy rokona Csányi Sándornak?"

A munkahelyemen néha viccesen megkérdezik, hogy nem vagyok-e rokona Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójának? ...

Keresgéltem az interneten, és megtaláltam az életrajzát... Úgy látszik, tényleg lehet benne valami, mert onnan származik, ahonnan az én őseim is :)

"Csányi Sándor 1953-ban született Jászárokszálláson, a helyi tsz mezőőrének és a háziipari szövetkezetben fonalhajtóként dolgozó feleségének második fiaként. ... a ... Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye határán fekvő kisvárosban ..."


A teljes cikket lásd itt!