2020. december 29., kedd

Őseink tornyai


Elporladt ősök romjai közt járva,
Mintha hallanám halkan hangjukat...

- Ember, ki itt sétálsz felettünk,
S nézed e megsüllyedt falat,
Azt mondod tán: "Csak pár kopott kő...
De nézd az Én tornyomat!

Mily büszke, mily magas,
Ez aztán igazi csoda!
Hogy nyúlik fel az égbe,
S hogy szárnyal ott a fantázia!"

- Igen szép, amit építettél,
De azért ne feledd soha,
Ha mi nem lettünk volna, te sem lennél,
S nem szárnyalhatna a fantázia.

Tornyaid alatt mélyen
Az alapot mi raktuk le rég
Hiszed, vagy nem, de így van;
Csak közben eltelt néhány ezer év.

S hiszed, vagy nem, de egyszer
Még csodás tornyaid is elomlanak,
S fenn csak pár kopott kő,
Vagy még annyi sem marad;

De lenn ott lesz a jó alap,
S ha pár ezer év után
Egy késői utódod ott jár,
Elsuttoghatod majd, amit tanultál:

"Ember, ki itt sétálsz felettünk,
S nézed e megsüllyedt falat..."




2016. november 8., kedd

Gagauzok


 Történetük röviden: 

"A gagauz történeti hagyomány szerint a mongolok 1233-ban legyőzték az egyesült orosz–kipcsak hadakat, és ekkor a gagauzok átkeltek a Dunán, és Dobrudzsában telepedtek le, több menekülő szeldzsuk török csoporttal, besenyőkkel és kunokkal együtt, az anatóliai szeldzsuk szultán, II. İzzeddin Kejkavusz (1236–1276) nyomában.

Őseik, a Kay-Ka’us törzs tagjai Bulgária északkeleti részén, Dobrudzsában 1296-ban egy Konstantinápolynak névleg alárendelt, de gyakorlatilag önálló hercegséget hoztak létre (Uzi Ayalet), amelynek székhelye Karvuna (Kavarna) lett. Ugyancsak ekkortájt érkeztek azok a bolgár szerzetesek gagauz földre, akiknek köszönhetően áttértek az ortodox vallásra. Miután 1398-ban a terjeszkedő Oszmán Birodalom meghódította a gagauzok lakta területeket, a török nyelvi hatás ismét felerősödött, de a gagauzok nem tértek vissza az iszlám vallásra. Az erőszakos iszlamizációs törekvések elől a 18. század közepén Nagy Katalin Oroszországába szöktek. A cárnő a Besszarábiában letelepedett gagauzoknak elengedte a kötelező katonai szolgálatot, az adózást, és ingyen termőföldhasználatot engedélyezett. Az 1806–1812-es orosz–török háború során a Bulgáriában maradt nemzettársaik is követték őket orosz felségterületre.

A Nogaj Horda törökül beszélő törzsei a dél-besszarábiai Budzsák régiót a 16–18. század között lakták. Még 1807 előtt e törzsek egy része a cári kormányzat nyomására elvándorolt a Krím-félszigetre, az Azovi-tenger part menti sávjába, és Sztavropol környékére. 1820 és 1846 között a cári Oroszország a nogaj törzsek által kiürített területekre a gagauzokat telepítette le, néhány bolgárral együtt. Kezdetben a gagauz települések jobban szét voltak szóródva egész Dél-Besszarábiában, de a gagauzok fokozatosan, spontán módon Komrát város környékére koncentrálódtak. 1869-ig a gagauzokat bolgároknak is nevezték. ...

A gagauzok lélekszáma ma kb. 230 000, ebből 147 500 él Gagauziában. A fennmaradó részük Ukrajnában (31 000), Törökországban (15 000), Oroszországban (11 000), Bulgáriában (1400), Romániában (1200), Kazahsztánban (1000) él"

Forrás és további részletek itt:> Wikipédia

2016. április 26., kedd

Egy dal Bulgáriából a Macedon területről...


Ha némelyik arc akár (alföldi, vagy erdélyi) magyar is lehetne, az valószínűleg nem a véletlen műve, :o) ugyanis a kunok egy jelentős része a XIII. században a mongolok elől menekülve a Balkán-félszigetre, a mai macedon népesség által lakott területre menekült. Nevüket őrzi a jelenleg Macedónia területén található Kumanovo.

2016. február 28., vasárnap

Portré Maneszes Márton, Kántor magyarszováti prímásról

Egy kicsit a nagyapám (és egy lassan eltűnőben levő világ) emlékére is:


Papa és a "banda", akikkel együtt zenéltek a környékbeli bálokon. /A képre kattintva nagyobb méretben megnézhető/ (Balról a második: Lestár Gábor, aki, ha jól tudom, papa unokatestvére) A kép valamikor az 1950-es, vagy '60-as években készülhetett.


Papa: Csányi Gábor (1909-1994 Móricgát-Szank)

*

 "Rabja vagyok az életnek": Portré Maneszes Márton, Kántor magyarszováti prímásról.

 

2016. február 26., péntek

Újabb információ a Csányi család történetéhez!

Ez egy viszonylag újabb felfedezésem, amivel lehet, hogy megtaláltam a mi Csányi családunk eredetét!

Ennek a családnak az eredete kb. még 100 évvel messzebbre vezethető vissza, mint a Zala megyei Csány(i) családé, amelynek az őse "Hadolt vagy Haholt orlamündi német gróf... 1162. Meissenből hivta be IV. István a krónika szerint, valószinübb azonban, hogy a krónika összetévesztette Vak Béla fiát III. Istvánnal." lásd itt

Ez egyelőre csak feltételezés; mégis mivel ez a terület (Abaúj-Torna vármegye) közelebb található Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékhez, ahonnan a Csányi család egy része kb. az 1700-as évek közepe táján Kiskunfélegyházára, majd később Móricgátra költözhetett, nagyobb esélyt látok arra, hogy a családunk története ide vezethető vissza.

Ez pedig :

"A bernáthfalvi Bernáth család története.

A Bernáthfalvi Bernáth család Abaúj- Torna vármegyéből származó család, melynek előbbi neve Gechei, Bernáld, majd Bernaldfalusi volt.
Nevet adott a megye Bernáthfalva helységének, melyről viszont később a család vette előnevét.
A család Vid-től származik, aki a Gutkeled nemzetségből való volt. A Gutkeled nemzetsg századokon át vezérlő férfiakat, sőt fejedelmeket is adott hazánknak.

Vid, akit Salamon király a nem többi tagjai felett kitüntetett, 1055-ben már Bács vármegye ispánja volt. 1074-ben a Mogyoródnál vívott csatában elesett. Innét száz évig semmi írásos nyomát nem találtuk a családnak.
Az ősrégi Gechei család, melytől a Mindszenti és a Csanyi család is származik, a XVII. századig élt.
Gechei Urozlán (Oroszlán) fiai közül, egyiknek Bernáld nevű utóda volt, ki birtokának a Bernaldfalu és utódainak a Bernaldfalusi nevet adta.

1563.október.3.-án Bernáth András fiai: Bereczk, János, István és Lukács új adományt nyertek Bernátfalvára, melynek már őseik is birtokában voltak, és új címert. Az adományozottak atyja Bernáth Andrástól és testvére Ferencztől származott és szaporodott el a család."

Az információ forrása:
A bernáthfalvi Bernáth család honlapja: http://thomas-sz.com/web_adel/bernath_de_bernathfalva/csalad.html
További információ itt:
http://users.atw.hu/bernath/
http://www.ermihalyfalva.ro/hirek/Kevesbe-ismert-csaladtagok-a-Bernath-csalad-ermihalyfalvi-agabol
http://mek.niif.hu/04700/04750/html/799.html

2016. január 16., szombat

Dr. Obrusánszky Borbála - Hun Karácsony

Érdekes előadás a korai kaukázusi kereszténységről a Hunokkal, Magyarokkal való kapcsolatáról, valamint hagyományaink eredetéről. /Nem kell minden szavával egyetérteni, de úgy gondolom, érdemes meghallgatni./

2015. december 22., kedd

Békés és Boldog Karácsonyt!
.
.

Ady Endre:
KARÁCSONYI REGE

I.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme sugna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.

De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen -
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
És a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomoru útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra...


Kedves Látogatóm!

Ilyen Karácsonyt kívánok Neked is!


2015. november 29., vasárnap

10 tény a Jászokról

Átvéve a következő forrásból! : http://mult-kor.blog.hu/2014/11/28/10_teny_a_jaszokrol

1. A jászok egy indoiráni nyelvű nép, nevük a Belső-Ázsiában élt, kelet-iráni nyelvű ásziktól ered, rokonaik pedig a kaukázusi Oszétiában élő oszétok.

2. Hajdanán a jászok voltak Európa legdrágább katonái: a Római Birodalom egyes provinciáinak határait és Bizáncot is ők védték.

3. A jászok ősei Magyarországra a 13. század folyamán a kunokkal együtt, több hullámban jutottak el és telepedtek meg, 1239 tavaszán IV. Béla király (1235-1270) a vármegyéktől független koronabirtokokra telepítette őket.

4. A hatalmas állatsereglettel rendelkező nomádok számára ideális szálláshelyet jelentett a szinte lakatlan Alföld, viszont sok gonddal járt beilleszkedésük a keresztény magyarság soraiba.

5. A jászok - a székelyekhez vagy a szászokhoz hasonlóan - székekbe szerveződtek, amelyek ugyanazt a szerepet töltötték be, mint a vármegyék. A jászok kapitányokat választottak, legfőbb bírájuk pedig a nádor volt.

6. A magyarországi jász etnikai csoport máig egyetlen nyelvemléke az 1957-ben felfedezett, 1422-ből származó kétnyelvű, jász-latin szójegyzék, amely mintegy 40 névszót, köszöntési formulát és birtokos névmást tartalmaz.

7. Miután a törököt kiűzték Magyarországról, I. Lipót (1657-1705) eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Ebbe a jászok nem nyugodtak bele, ezért úgy döntöttek, hogy szabadságukat saját pénzükön vásárolják vissza.

8. Mária Terézia királynő (1740-1780) 1745. május 6-án írta alá a jászkunok 1702-ben elveszített kiváltságainak visszaadásáról (redemptio vagy redemció) szóló okmányt.

9. A jászok jelképének tartott, letelepedésük óta őrzött Lehel kürtje a Szent Korona mellett az egyetlen méltóságjelvényként tisztelt tárgy hazánkban.

10. A jászok első világtalálkozóját 1995-ben, Jászberényben tartották a jászkun kerület önmegváltása 250. évfordulója alkalmából. Ezt követően született meg Gaál Áron költő tollából a jászok himnusza is.

2015. augusztus 13., csütörtök

Oszétok

Az iráni eredetű Oszétok a magyarországi jászok ma élő legközelebbi rokonai.

Főleg a Kaukázusban Észak-Oszétiában és a Grúziától elszakadt Dél-Oszétiában élnek, jelentős kisebbséget alkotnak még Grúziában és mintegy 100 ezres lélekszámmal Törökországban. Közeli rokonaik még a Tadzsikisztánban élő Jagnobi nép tagjai. Önmagukat alánoknak, illetve jászoknak is nevezik, az "oszét" elnevezés grúz eredetű.